casus belli jelentése

kiejtése: kázusz belli
  • politika olyan sérelmes esemény, amelyet valamely állam jogcímnek tekint háború megindítására
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘háborús eset’: casus ‘eset, jogcím’ ← cadere, casum ‘esik’ | bellum ‘háború’

További hasznos idegen szavak

izokromázia

  • fényképezés a fényérzékeny anyag izokromatikus jellege
  • német Isochromasie ‘ua.’, lásd még: izokromatikus

interhalogenid

A casus belli és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

androgogika

funkcionálanalízis

  • matematika a modern matematikának a funkcionálokkal foglalkozó ága
  • angol functional analysis ‘ua.’, lásd még: funkcionál2, analízis

fárosz

  • világítótorony
  • átvitt értelemben vezérlő, útmutató szellem
  • görög Pharosz (sziget Alexandria kikötője előtt, ahol az ókorban egy 180 méter magas világítótorony épült)

diabolus

  • ördög, sátán
  • középkori latin ‘ua.’ ← görög diabolosz ‘vádaskodó, rágalmazó ember’ ← diaballó ‘vádol, rágalmaz, egyenetlenséget kelt’: dia- ‘át, keresztbe’ | balló ‘dob’ (a jelentés fejlődésére nézve lásd még: sátán)

mellit

  • ásványtan mézkő, négyszögkristályos, szerves anyagú ásvány, a benzolhexakarbonsav alumíniumsója
  • angol, ‘ua.’: latin mel, mellis ‘méz’ | -it (ásványra utaló toldalék)

fotonika

  • fizika a fényhullám műszaki hasznosítása
  • műszaki ennek technológiája
  • angol photonics ‘ua.’, lásd még: foton (az elektronika mintájára)

fâché

inegzakt

  • pontatlan, hanyag
  • német inexakt ‘ua.’: latin in- ‘nem’ | lásd még: egzakt

finitizmus

  • filozófia bölcseleti felfogás, amely a valóság, a tapasztalható világ végességét hirdeti
  • német Finitismus ‘ua.’: latin finitus ‘befejezett ← finire, finitum ‘bevégez’ ← finis ‘határ, vég’ | lásd még: -izmus
  • lásd még: finális

arisztoteliánizmus

  • filozófia Arisztotelész bölcseleti iskolája, ennek tanai
  • filozófia az Arisztotelész tanain alapuló, zsidó, keresztény és arab elemekkel kiegészült középkori bölcseleti irányzat
  • tudományos latin Aristotelianismus ‘ua.’, lásd még: arisztoteliánus, -izmus

bizantinológus

  • tudomány a bizantinológia kutatója, tudósa
  • magyar, lásd még: bizantinológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

glia

rekvizíció